Ehhez nem kell kommentár.

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

Tárgy: FELJELENTÉS a Btk. 315. § a) bekezdésbe ütköző hivatali visszaélés (kötelességszegés) miatt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ellen

Az nbtv. 11. § (2) szerint a miniszter irányító jogkörében:

a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;

(…)

g) ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, feladataik végrehajtását.

A 11. § (5) szerint a miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

Fentieken kívül a honvédelmi miniszterre is érvényesek a közérdekű bejelentések elintézésére vonatkozó jogszabályok (2023. évi XXV. tv.), valamint az állam elleni bűncselekmények feljelentésének kötelme (Btk. 263. §) , illetve az ilyen – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat rendeltetésszerű (az nbtv. 6. §-ban rögzített) feladatait érintő – bejelentések kezelésének szabályai és azok végrehajtásának ellenőrzése:

A miniszter köteles a működési területén beérkező közérdekű bejelentéseket, panaszokat és egyéb megkereséseket, különösen azokat, amelyek a nemzetbiztonsági törvényben előírt feladataival kapcsolatosak, a hatásköri és eljárási szabályok alkalmazásával kivizsgálni, ezt követően megtenni a szükséges intézkedéseket. Ennek során az érintettet tájékoztatja, illetve hatáskörének hiánya esetén – amennyiben az eljárás kapcsán más szerv hatásköre megállapítható – az érintett szervezet irányában áttétellel él.

Ehhez képest Szalay-Bobrovniczky úr az alább ismertetett esetekben az irányító jogkörében hatáskörébe tartozó nemzetbiztonsági szolgálat (a KNBSZ) tevékenységét érintő ügy kapcsán a hatásköri és eljárási szabályokat nem tartotta be, a szóban forgó ügyet nem vizsgálta ki, a szükséges intézkedéseket nem tette meg, az érintettet nem tájékoztatta, hatásköreit nem gyakorolta, és más érintett szervezet irányában nem élt áttétellel.

 A tények:

 1. 2022. szeptember 26-án a kormányzati portálon megadott elérhetőségére (szbk@hm.gov.hu), e-mail mellékleteként egy közérdekű bejelentésnek minősülő tájékoztatást juttattam el a honvédelmi miniszter úr részére, „a KNBSZ működési területén keletkezett információk jogellenes kezelésével” kapcsolatosan (csatolva a 4-5. oldalon). A bejelentés törzsszövegének első mondatában leszögeztem, hogy „Azért fordulok Önhöz, mert Ön a KNBSZ-t felügyelő miniszter.”; az utolsó mondatban pedig kértem, hogy személyesen fogadjon, és utasítsa a KNBSZ felső vezetőit a beadványomban két oldalon összefoglalt „ügyről készített 65 oldalas, részletes elemzésem átvételére és a jogszabályokban előírt intézkedések megtételére”.

A beadványban egy részben a KNBSZ-hez köthető, 2018-ban létrehozott kamu alapítvány északkeleti szomszédunk irányában folytatott tevékenységének illegális – korrupcióra és az európai szövetségeseink (NATO, EU-tagállamok) elleni hírszerzésre utaló – mozzanataira hívtam fel a figyelmet, valamint kifogásoltam, hogy a KNBSZ nem tesz eleget a nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem szempontjából hatáskörébe tartozó elkövetőkkel kapcsolatos feladatainak.

A megkeresésre mindmáig semmilyen választ nem kaptam, és ezzel SZBK minimum hivatali mulasztást, de alaposan feltételezhetően bűnsegédletet, bűnpártolást és feljelentés elmulasztását is elkövette.

2. A miniszter úr bizonyítottan más hiteles forrásból is értesült a szóban forgó ügyről, mivel azzal összefüggésben az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó mozzanatok kapcsán a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterhez is megkeresést intéztem. Arra a bejelentésre a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (Rogán Antal) nevében Papp Károly, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár 2022. október 12-én válaszolt (lásd 6. oldal), és levelében arról tájékoztatott, hogy (idézem): „Beadványát – figyelemmel az abban említett KNBSZ érintettségre – a Honvédelmi Minisztériumnak is megküldtem”.

Ha  a beosztottjai el is dugták volna SZBK elől a szeptemberi bejelentésemet, minisztertársa átiratát feltétlenül kézhez kellett kapnia, azt láttamoznia és valakinek intézkedésre kiadnia (engem pedig a kivizsgálás eredményéről a 30 napos határidőn belül, azaz legkésőbb 2022.  november közepéig értesítenie) kellett volna. Mivel ez sem történt meg, kijelenthető, hogy másodjára is hivatali mulasztást és a hozzá kapcsolódó, fent említett egyéb törvénysértéseket követte el.

3. Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz egyenesen lehetetlen kulcsfontosságú nemzetbiztonsági információkat eljuttatni, mert a miniszter makacsul elzárkózik a tényekkel való szembenézéstől. 2024. június 18-án hivatalosan tettem bejelentést a KNBSZ elhárító ágazatának egy alezredesénél, akit Tajti Norbert vezérőrnagy, főigazgató jelölt ki erre a feladatra, azaz a bejelentésem átvételére. Az alezredes úrral szervezett találkozóra a HM Balaton utcai épületében került sor, a megbeszélés előkészítését szolgáló levelezést lásd e dokumentum 7-8. oldalán.

Azóta sem történt semmi az ügyben, holott a KNBSZ kijelölt munkatársát négy órán keresztül fárasztottam a katonai kémelhárító szolgálati ág hatáskörébe tartozó ügyekről és azok összefüggéseiről szóló beszámolómmal, ő pedig buzgón jegyzetelt (és lehet, hogy hangfelvétel is készült a beszélgetésünkről).

A szóbeli előterjesztésemben a KNBSZ-nél is meglévő, vagy könnyen beszerezhető, ellenőrizhető, közvetlen és közvetett bizonyítékokra, bizonyítási eszközökre (dokumentumokra, tanúkra, nyílt forrásokra, személyes tapasztalatokra, összefüggésekre stb.-re) hivatkozva ismertettem – többek között – a KNBSZ hatáskörébe tartozó elkövetők részvételével egyes környező országok és NATO/EU-szövetségesek ellen folyamatban lévő hírszerző és felforgató, valamint propaganda-tevékenység mozzanatait, illetve idegen országoknak és szervezeteknek a magyar kormányzati döntésekre gyakorolt illetéktelen befolyásolási kísérleteit, további ezek évtizedekre visszanyúló történelmi hátterét.

 4. Másnap, 2024. június 19-én a HM védelempolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárának, Hajnik László úrnak mondtam el élőszóban nagyjából ugyanazt, mint az előző nap a KNBSZ alezredesének, egy órába sűrítve, és írásban is átadtam egy kulcsszavakból és kulcsmondatokból álló, négyoldalas összefoglalót. Kértem a helyettes államtitkár urat, hogy a miniszter úr felé jelezze, hogy személyesen is be akarok neki számolni a KNBSZ-szel kapcsolatos észrevételeimről. Az államtitkár-helyettes megígérte, hogy az első lehetséges alkalommal jelenti az elhangzottakat a miniszterének, és Hajnik urat régebbről ismerve nincs kétségem afelől, hogy ezt meg is tette. Ennek ellenére mindmáig nem kaptam semmilyen visszajelzést a bejelentésem fogadtatásáról. Vagyis a honvédelmi miniszter mindenről tud, de úgy tesz, mintha semmiről sem tudna (és a beosztottjait is némaságra utasítja).

 A fenti négy esetben a minisztert irányító jogkörében intézkedési, kivizsgálási és válaszadási kötelezettség terhelte, amit elmulasztott. A mulasztás nyilvánvalóan szándékos, sőt célzatos  volt, és azzal jogtalan előnyre tett szert (megúszta a kivizsgálás eredményének ránézve feltehetőn terhelő következményeit), miközben másoknak jogtalan hátrányt okozott; az elkövetőknek lehetőséget adott a bizonyítékok eltüntetésére, sőt esetleg a potenciális tanúk (köztük szerény személyem) megfélemlítésére is. Az, hogy a bejelentőt válaszra sem méltatta, kifejezetten fenyegetéssel ér fel, mert így nem tudhatom, hogy honnan és mikor ér majd retorzió.

 Tisztelt Központi Nyomozó főügyészség!

Felhívom a figyelmet az eset kiemelkedő társadalmi veszélyességére. Ha valamikor kiderül, hogy Ukrajnában valóban a magyar katonai hírszerzés ügynökeit vették őrizetbe, és bebizonyosodik, hogy a KNBSZ egyik jogelődje (a Katonai Biztonsági Hivatal, KBH) már a rendszerváltás óta, sőt a NATO-hoz, EU-hoz való csatlakozásunk után is folyamatosan a szövetségeseink ellen kémkedett, és az orosz titkosszolgálati befolyásszerzést mozdította elő Magyarországon, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek hazánk kül- és biztonságpolitikai, katonai érdekei szempontjából.

Kérem, hogy a jelen ügyben (SZBK hivatali visszaélései tárgyában) rendeljen el nyomozást, egyben – az ügy nemzetbiztonsági jelentőségére tekintettel – haladéktalanul kérje fel a KNBSZ főigazgatóját, Tajti Norbert vezérőrnagyot, hogy a lehető legrövidebb időn belül személyesen fogadjon, és „az állam illetékes szervének” vezetőjeként vegye át tőlem (szóban és írásban) a Btk. 263. §-a szerinti jelentést az állam elleni bűncselekmények tárgyában.

 Köszönettel:

 2025. május 12.

 Dr. Rácz Lajos s.k

A feljelentés fénymásolata a csatolmányokkal együtt (utóbbiakból a különösen érzékeny adatok kitakarva), itt tekinthető meg.