Kedves Olvasó! Szövetségesi körökben valóban mindenki „háborúpárti”, csak mi vagyunk „békeharcosok”? Orbán Viktor a tegnapi, „összetartozás-napi”, megosztó kampánybeszédével ismét hadat üzent Amerikának és az EU-nak. Ezért mondom nektek: Mindegy, hogy kire szavaztok június 9-én. Ha a Fidesz-KDNP megerősödve kerül ki a választásokból, akkor a miniszterelnök és a sleppje felbátorodik, és kenyértörésre viszi a dolgot az EU-val és az USA-val szemben. Ha viszont meggyengülnek, akkor kétségbeesett provokációkhoz folyamodnak majd, hogy legyen ürügyük a szövetségesekkel való szakításért a felelősséget az EU és Amerika „magyarellenes” válaszintézkedéseire fogni. Ez lesz kicsiny hazánk legújabb Trianonja. 100 év múlva aztán újra lehet emlékbeszédeket tartani „a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérletről”.

Orbán persze arra vár, hogy az amerikai választásokat Trump nyerje meg. Úgy látszik, ő és tanácsadói, a titkosszolgálati vezetőket is ideértve, nem figyeltek az amerikai nagykövet beszédére, amit a magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulója alkalmából mondott el: „A kapcsolatunkban jelentkező, rendszerszintű kihívások fényében az Egyesült Államok a magyarországi politikájában azt az egyetlen megközelítést folytatja, amely eredményt hoz: a kapcsolattartást, az őszinteséget és …” (Most figyeljetek!) „az elszámoltathatóságot”. Hozzátette: „És talán ez a legfontosabb, nem fogunk várni. Magyarország dönthet úgy, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban kivár, az Egyesült Államok azonban nem fog így tenni”. Vagyis, mondom én, az is mindegy, hogy ki nyeri az amerikai választásokat. A Biden-kormány nem fog várni az Orbán-kormány elszámoltatásával az év végéig.

Hogyan számoltathatja el az USA – és az EU – a magyar vezetést? Például úgy, hogy rámutat: a magyarok nem tartják be azokat a saját jogszabályaikat (a szövetségesek elleni kémkedés tilalmával az élen), amiket egyébként nemzetközi szerződések alapján tettek a magyar jogrendszer részévé.

Az információ biztonságáról szóló, Brüsszelben, 1997. március 6-án kelt NATO Megállapodást Magyarország már a PfP programhoz csatlakozás feltételeként elfogadta, és annak megerősítéséről és kihirdetéséről a tagság 1999-es elnyerését követően, a 2000. június. 14-től hatályos, 2000. évi IV. törvényben rendelkezett. A megállapodásnak az összes olyan EU-tagállam is részese, amely egyben a NATO tagja is, sőt a 2023. januári (harmadik) Közös Nyilatkozat a NATO-EU Együttműködésről az egész EU-ra kiterjeszti ezt a kötelezettséget, kiegészítve azt az „idegen eredetű információmanipulálás és beavatkozás” (foreign information manipulation and interference) elleni védelemmel.

A törvény értelmében:

(1) „A Felek szavatolják, hogy minden állampolgáruk, aki hivatali kötelezettsége ellátása során BIZALMAS vagy annál magasabb minősítésű információhoz kell hogy hozzájusson, vagy azokhoz hozzáférhet, megfelelő biztonsági vizsgálaton esik át, mielőtt munkaköre ellátását megkezdi.

(2) A biztonsági vizsgálat lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az adott személy, figyelembe véve hűségét és megbízhatóságát, hozzáférhet-e minősített információkhoz anélkül, hogy az elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentene.

(3) Kérésre mindegyik Fél köteles együttműködni a többi Féllel a biztonsági vizsgálat lefolytatásában”.

Ezt a rendelkezést Magyarország azzal „cselezte ki”, hogy miniszterelnökké válása előtt O. V. csak párttisztségeket töltött be, és a nemzetbiztonsági törvényünk szerint a főméltóságok mentesülnek az ún. nemzetbiztonsági ellenőrzés alól (őket korábban, amikor alacsonyabb szintű hivatali beosztásban voltak, már ellenőrizték). O. V. azonban kivétel. A lehetőség viszont adott arra, hogy bármely tagállam (vagy a NATO Biztonsági Főosztálya) kezdeményezze a vizsgálat lefolytatását Viktorunkkal és társaival szemben, és véleményem szerint ezt hamarosan meg is fogja valamelyikük tenni. A vizsgálat megállapításai nyomán pedig visszavonhatják mindazoknak a NATO- és EU-szintű biztonsági tanúsítványait, akikkel szemben alapos gyanú merült fel arra, hogy orosz ügynökök. A biztonsági tanúsítványok érvénytelenítése azzal jár, hogy a magyar hírszerzők és elhárítók, diplomaták, szakértők stb., többsége nem lesz jogosult részt venni a NATO Katonai Törzs felderítő, illetve a szervezet Különleges (elhárító) Bizottságának ülésein és más fórumokon, következésképpen nem járulhatnak hozzá a NATO felderítő helyzetértékelések elkészítéséhez, a szakpolitikai közös álláspontok kialakításához, sőt ezeket a jelentéseket meg sem kapják, így végső soron a döntések meghozatalában sem vehetnek érdemben részt. Sem az EU-ból, sem a NATO-ból nem lehet kizárni Magyarországot, viszont az előkészítő és döntéshozó fórumokra a magyar képviselők, szakemberek és állami vezetők – biztonsági okokból – nem kapnak majd meghívást. Ez rosszabb lesz, mint egy kizárás.

Egy nemzet vagyunk, összetartozunk, közös a felelősségünk. A magam részéről nem szándékozom tétlenül megvárni az Új Trianont. Magyar állampolgárként vállalni fogom a rám eső egyéni felelősséget, és gyakorolni fogom a vele járó hatásköröket is, bármennyire is korlátozottak legyenek azok. Ennek keretében élni fogok azon állampolgári jogommal, hogy az állami szervekhez közérdekű bejelentéseket és adatigényléseket nyújtsak be, észrevételeket, javaslatokat, kéréseket fogalmazzak meg, és azokat nyilvánosságra hozzam. Első lépésként ezennel bejelentem, hogy a június 9-i választásokat követően rövid időn belül közzé teszem az (egyelőre) Egyszemélyes Civil Elszámoltató Bizottság (szigorúan nyílt információkra alapozott) jelentését az orosz titkosszolgálatok magyarországi befolyását érvényesítő Árnyék-titkosszolgálat (ÁSZ) kormányzati támogatást élvező tevékenységéről, különös tekintettel a szövetségesek elleni kémkedésre, és ezt a jelentést megküldöm a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának (is), azon javaslat kíséretében, hogy ő maga adjon utasítást saját feladat- és hatáskörében az 1995. évi CXXV. (nemzetbiztonsági) törvény által előírt felderítő és elhárító intézkedések azonnali megtételére, valamint a kormánynál kezdeményezze, hogy hivatalos csatornákon keresztül jelezzük a Szövetség illetékes szervei (mindenekelőtt a NATO Biztonsági Hivatala) felé, hogy a 2000. évi IV. tv. rendelkezései szerint és a NATO információbiztonsági előírásainak megfelelően megerősítjük együttműködésünket az érintett tagországokkal.

Addig is jó kampányolást kívánok mindenkinek!