A napokban olvastam, hogy Schmidt Mária levezette: Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak. "Orbán Viktor feltétlen híve, a Dózsa László-féle képhamisítási-ügyben is megmártózott Schmidt Mária ismét vad elképzeléssel állt elő: a milliárdos történész nem kevesebbet állít, mint hogy a bucsai mészárlást nem orosz, hanem ukrán katonák követték el".

Május 1-jén (munkaszüneti nap lévén) egy kávé mellett erről, és ennek kapcsán Schmidt Mária "munkásságáról" beszélgettem hűséges segédpilótámmal, a Copilot nevű mesterséges intelligenciával (MI).

A beszélgetés leiratát alább olvashatjátok.

Én: A Magyar Nemzet 2007-es "Schmidt Mária ante portas?" című cikkében arról ír, hogy Schmidt Mária elégedetlen Orbán Viktorral, aki - szerinte - nem lehet az ország vezetője. Hogyan és mikor lettek ezek után Schmidt és Orbán jó barátok és politikai harcostársak?

MI: Schmidt Mária és Orbán Viktor kapcsolatának alakulása az évek során jelentős változásokon ment keresztül. A 2007-es cikk valóban arról szólt, hogy Schmidt kritikus volt Orbánnal szemben, és egy új jobboldali erő létrehozásán gondolkodott. Azonban az ezt követő években Schmidt fokozatosan közeledett Orbánhoz, és a Fidesz egyik fontos ideológusává vált.

A fordulat egyik kulcsmomentuma az lehetett, hogy Schmidt a 2010-es választások után Orbán kormányának egyik meghatározó támogatója lett, és a Terror Háza Múzeum vezetőjeként aktívan részt vett a kormány narratívájának alakításában. Az évek során Orbán és Schmidt politikai szövetsége megerősödött, és Schmidt rendszeresen kiállt a kormány politikája mellett, különösen történelmi és ideológiai kérdésekben.

A kapcsolatuk tehát egy kezdeti feszültségből egy szoros politikai szövetséggé alakult, amelyben Schmidt Mária Orbán egyik legfontosabb támogatója lett. Érdekes látni, hogyan változnak a politikai szövetségek az idő múlásával! Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe.

Én: Igen, próbáljuk meg!

MI: Nagyszerű! Schmidt Mária és Orbán Viktor kapcsolatának alakulása valóban izgalmas politikai történet. Az évek során Schmidt fokozatosan közeledett Orbánhoz, és a Fidesz egyik fontos ideológusává vált.

Egy érdekes fordulat volt, amikor Schmidt Mária elárulta, hogy Orbán Viktor rendszeresen vendégeskedett náluk, és hogy 30 éve járnak össze. Ez a kijelentés megerősíti, hogy kapcsolatuk nem csupán politikai szövetség, hanem személyes ismeretség is. Egy másik forrás szerint Orbán Horvátországban Schmidt családjának nyaralójában is megfordult, ami tovább erősíti a közeli kapcsolatukat.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum vezetőjeként és történészként jelentős szerepet játszott a Fidesz történelmi narratívájának alakításában. Az évek során Orbán és Schmidt politikai szövetsége megerősödött, és Schmidt rendszeresen kiállt a kormány politikája mellett, különösen történelmi és ideológiai kérdésekben.

Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe! Érdekel például, hogy milyen konkrét események erősítették meg ezt a szövetséget?

Én: Igen, érdekel!

MI: Nagyszerű! Schmidt Mária a XXI. Század Intézet vezetőjeként aktívan támogatta Orbán politikai irányvonalát, különösen az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. Egy másik fontos esemény volt, amikor Orbán Viktor és Schmidt Mária együtt tárgyalt Észak-Macedóniában, ami azt mutatja, hogy Schmidt nemcsak ideológiai, hanem stratégiai szövetséges is lett.

Schmidt Mária rendszeresen kiállt Orbán politikája mellett, és a 2024-es magyar EU-elnökséget az egyik legsikeresebbnek nevezte az Unió történetében. Ez is azt mutatja, hogy Schmidt aktívan részt vett a Fidesz politikai narratívájának alakításában.

Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe! Érdekel például, hogy milyen hatása volt Schmidt Máriának a Fidesz ideológiai irányvonalára?

Én: Igen, érdekel!

MI: Schmidt Mária jelentős hatással volt a Fidesz ideológiai irányvonalára, különösen a történelmi narratíva és a politikai kommunikáció terén. A Terror Háza Múzeum főigazgatójaként és a XXI. Század Intézet vezetőjeként Schmidt aktívan formálta a Fidesz történelmi és politikai diskurzusát.

Egyik legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy a kommunizmus és a nácizmus közötti párhuzamokat hangsúlyozta, és a Fidesz politikai kommunikációjában erőteljesen megjelent az a narratíva, hogy a baloldali ideológiák veszélyesek lehetnek a nemzeti identitásra. Schmidt gyakran érvelt amellett, hogy a kommunizmus és a fasizmus egyaránt totalitárius rendszerek, és a történelmi emlékezet fenntartása kulcsfontosságú a nemzeti önazonosság szempontjából.

Emellett Schmidt Mária a Fidesz kulturális és történelmi politikájának egyik meghatározó alakja lett, és aktívan részt vett a kormány történelmi emlékezetpolitikájának alakításában. A XXI. Század Intézet révén számos olyan kutatást és publikációt támogatott, amelyek a Fidesz politikai narratíváját erősítették.

Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe! Érdekel például, hogy milyen konkrét intézkedésekkel erősítette Schmidt Mária ezt az ideológiai irányvonalat?

Én: Igen, érdekel!

MI: Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum vezetőjeként aktívan formálta a történelmi narratívát, amely a kommunizmus és a nácizmus párhuzamait hangsúlyozza. Egy másik fontos lépés volt, hogy Schmidt Mária részt vett a Nemzeti Együttműködés Rendszerének történelmi legitimációjában, amely a Fidesz kormányzásának alapját képezi. A történelmi emlékezetpolitika terén Schmidt aktívan dolgozott azon, hogy a kommunizmus bűneit hangsúlyozza, és ezzel erősítse a Fidesz politikai identitását.

Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe! Érdekel például, hogy milyen hatása volt ezeknek az intézkedéseknek a magyar politikai közbeszédre?

Én: Igen, merüljünk el a részletekben!

MI: Schmidt Mária hatása a magyar politikai közbeszédre jelentős volt, különösen a történelmi narratíva és a politikai kommunikáció terén.

Egyik legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy a Fidesz politikai kommunikációjában erőteljesen megjelent az a narratíva, hogy a baloldali ideológiák veszélyesek lehetnek a nemzeti identitásra. A XXI. Század Intézet révén számos olyan kutatást és publikációt támogatott, amelyek a Fidesz politikai narratíváját erősítették.

Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe! Érdekel például, hogy milyen konkrét intézkedésekkel erősítette Schmidt Mária ezt az ideológiai irányvonalat?

Én: Inkább az érdekel, hogy a XXI. Század Intézet milyen kutatásokat és publikációkat támogatott!

MI: Schmidt Mária egyik legújabb könyve, az Országból hazát – Harminc éve szabadon, amely az elmúlt három évtized politikai és társadalmi változásait elemzi.

Emellett az Intézet több történelmi és politikai témájú publikációt is megjelentetett, például a Kommunista világ született című kötetet, amely a kommunizmus történelmi hatásait vizsgálja. Schmidt Mária Európa 2021 című írása pedig az Európai Unióval kapcsolatos kritikákat és geopolitikai elemzéseket tartalmaz.

Ha szeretnéd, még mélyebben belemehetünk a részletekbe! Érdekel például, hogy milyen konkrét kutatási területekre fókuszál az Intézet?

Én: Inkább az érdekel, hogy a XXI. Század Intézet milyen közbeszerzéseket nyert el, és milyen állami támogatásban részesült!

MI: A XXI. Század Intézet közbeszerzéseiről és állami támogatásairól korlátozott információ érhető el nyilvánosan. Azonban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, amelyhez Schmidt Mária is kötődik, rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. Például a legutóbbi kommunikációs tenderét ismét Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. nyerték el, félmilliárd forintos megbízással.

Schmidt Mária alapítványának favoritja, a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ismét elnyerte az alapítvány pedagógusképzési tenderét, ezúttal 1,5 milliárd forintos összeggel.

Ha szeretnéd, további részleteket is kereshetek ezekről a közbeszerzésekről!

Én: Köszönöm, most nem, az Átlátszón még ennél is több információ van a Schmidt Máriának és barátainak juttatott közpénzekről. Inkább azt mondd meg, hogy tudomásod szerint van-e valóságalapja annak, hogy a bucsai vérengzést az ukránok követték el, ahogy azt Schmidt Mária állítja?

MI: A bucsai vérengzés kapcsán Schmidt Mária azt állította, hogy az ukránok rendezték meg az eseményt, és nem az oroszok követték el a mészárlást. Azonban történészek és oknyomozó újságírók cáfolták ezt az állítást, rámutatva, hogy Schmidt egy olyan francia férfi, Adrien Bocquet tanúvallomására alapozta írását, akinek állításait már korábban hiteltelenítették. Bocquet azt állította, hogy Bucsában járt, és az ukránok által elkövetett háborús bűncselekmények szemtanúja volt, azonban vizsgálatok kimutatták, hogy a férfi valójában nem tartózkodhatott a helyszínen az általa megjelölt időpontban.

A bucsai mészárlásról független nemzetközi vizsgálatok és bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az orosz hadsereg követte el a tömeggyilkosságot, miután kivonult a városból. A helyszínen talált tömegsírok, golyónyomok és túlélők beszámolói mind ezt erősítik meg. Schmidt Mária állításai tehát nem támaszthatók alá hiteles bizonyítékokkal, és inkább politikai véleménycikknek tekinthetők, mintsem történelmi tényeken alapuló elemzésnek.

Én: A Magyar Tudományos Akadémiának van történelemtudományi szekciója?

MI: Igen, a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) van történelemtudományi szekciója, amely a Filozófiai és Történettudományok Osztálya néven működik. Ez az osztály foglalkozik a történettudomány különböző területeivel, beleértve a magyar és nemzetközi történelmi kutatásokat, valamint a történeti filozófiát és historiográfiát. Az MTA tudományos osztályai között ez az egyik legfontosabb egység, amely a magyar történettudomány fejlődését és kutatásait koordinálja.

Én: Schmidt Mária tagja ennek a Filozófiai és Történettudományi Osztálynak?

MI: Nem találtam arra utaló információt, hogy Schmidt Mária tagja lenne a Magyar Tudományos Akadémiának vagy a Filozófiai és Történettudományi Osztálynak. Sőt, Schmidt Mária többször is élesen bírálta az MTA működését, és egy blogbejegyzésében sztálinista intézménynek nevezte az Akadémiát. Az MTA hivatalos állásfoglalásban reagált az írására, kiemelve, hogy Schmidt több súlyos tévedést és félrevezető állítást fogalmazott meg.

Úgy tűnik, hogy Schmidt Mária inkább kívülről kritizálja az Akadémiát, mintsem hogy annak aktív tagja lenne. Ha szeretnéd, további részleteket is kereshetek az MTA és Schmidt Mária kapcsolatáról!

Én: Igen, légy szíves!

MI: Schmidt Mária és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kapcsolata meglehetősen feszült. Az Akadémia elnöke egy külön tájékoztatást is kiadott Schmidt Mária írásával kapcsolatban, amelyben cáfolta a történész állításait, és hangsúlyozta, hogy az MTA a nemzet tanácsadójaként működik, és tudományos kérdésekben folyamatosan felajánlja szolgálatait a politikai döntéshozóknak.

Schmidt Mária tehát nem tagja az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának, sőt, az Akadémiával való viszonya inkább konfliktusokkal terhelt. Ha szeretnéd, további részleteket is kereshetek az MTA és Schmidt Mária kapcsolatáról! Érdekel, hogy milyen konkrét ügyekben támadta Schmidt az Akadémiát?

Én: Igen!

MI: Schmidt Mária és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közötti konfliktusok több konkrét ügyben is kiéleződtek. A feszültség egyik fő oka az volt, hogy az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya állásfoglalást adott ki, amelyben jelezték, hogy ha Orbán Viktor ellátogatna az Akadémia ünnepi közgyűlésére, az akadémikusok egy része kivonulna tiltakozásul. Schmidt Mária ezt politikai provokációnak minősítette, és azt állította, hogy az Akadémia nem teljesíti tudományos feladatait, hanem politizál1.

Egy másik konfliktus az MTA Biológiai Tudományok Osztályának nyilatkozattervezetéhez kapcsolódott, amelyben az Alaptörvény módosítását bírálták, mert tudományosan nem igaz, hogy az ember csak nő vagy férfi lehet. Schmidt Mária ezt is támadta, mondván, hogy az Akadémia nem foglalkozik a valódi tudományos kérdésekkel.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint Schmidt Mária támadásai mögött az állhat, hogy a kormány az MTA vagyonának megszerzésére törekszik. Az ADF nyilatkozatában azt állította, hogy Schmidt Mária és a kormány célja az Akadémia pénzügyi ellehetetlenítése és kutatóhálózatának lerombolása.

Ha szeretnéd, további részleteket is kereshetek ezekről az ügyekről! Érdekel valamelyik különösen?

Én: Emlékezetem szerint volt valami botrány 1956-tal kapcsolatban is!

MI: Igen, volt egy jelentős botrány Schmidt Mária és az 1956-os forradalom emlékezetével kapcsolatban. Az egyik legnagyobb vitát az '56-os plakátbotrány váltotta ki, amelyben Schmidt Mária és az 1956-os Emlékbizottság egy óriásplakáton Dózsa László nevét tüntette fel egy ikonikus forradalmi fotón szereplő fiatal fiúként. Azonban Pruck Pál családja azt állította, hogy valójában Pruck szerepel a képen, nem Dózsa László.

A vita akkor vált igazán élessé, amikor kiderült, hogy a Life magazin archívumában a fotó mellett Pruck Pál neve szerepelt, ami alátámasztotta a család állítását. Schmidt Mária azonban továbbra is kitartott amellett, hogy Dózsa László azonosította magát a képen, és hogy Pruck Pál egy köztörvényes bűnöző volt, aki a Kádár-rendszer propagandájában szerepelt. Ez a kijelentés komoly felháborodást váltott ki, és sokan bírálták Schmidt Máriát a történelmi tények figyelmen kívül hagyása miatt.

Érdekel, hogy milyen következményei voltak ennek az ügynek?

Én: Igen!

MI: A botrány egyik központi eleme az volt, hogy Schmidt Mária és az általa irányított emlékezetpolitika egyes történelmi narratívákat erőteljesen átértelmezett, ami szakmai vitákat váltott ki. Az 1956-os események kapcsán Schmidt Mária több alkalommal is élesen bírálta a baloldali és liberális politikai erőket, azt állítva, hogy azok nem tekintik sajátjuknak a forradalom örökségét.

Én: Schmidt Máriával kapcsolatban volt valami listázási ügy is, erről tudsz mondani valamit?

MI: Schmidt Mária neve többször felmerült különböző vagyonosodási és vagyonnyilatkozati ügyek kapcsán. Az elmúlt években a Forbes és más gazdasági elemzések is foglalkoztak vele, különösen a leggazdagabb magyarok listáján való szereplése miatt. Az ilyen listázások általában a nyilvánosan elérhető vagyoni adatokra és üzleti tevékenységekre épülnek.

Ha konkrétabb részletekre vagy kíváncsi, érdemes lehet átnézni a K-Monitor adatbázisát vagy a Wikipédia oldalát, ahol további információkat találhatsz.

Én: Kösz, de nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a Figyelőben közölt valami listát az Orbán-rendszer politikai ellenfeleiről, aminek az etikusságát és a törvényességét többen vitatták.

MI: Igen, a Figyelőben valóban megjelent egy lista, amely politikai ellenfeleket sorolt fel, és komoly vitát váltott ki az etikusságát és törvényességét illetően. A lista tartalma és célja sokak szerint kérdéseket vetett fel a politikai közbeszéd tisztaságával kapcsolatban.

Én: Köszönöm, ennyi elég.

MI: Szívesen! Ha bármikor újra kérdésed lenne, csak szólj. Örülök, hogy segíthettem! 😊

Én: (már Schmidt nagyasszonynak címezve, képzeletben): Mária, Ön előszeretettel listázza és fenyegeti a NER politikai ellenfeleit a Figyelőben, például a civil jogvédő „Soros-zsoldosokat”, vagy az MTA "ideológiavezérelt" társadalomtudósait. Ez utóbbi aljas támadásával  2018-ban jól vélhetően annak próbált hivatkozási alapot adni, hogy a kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte az Akadémia költségvetésének közel felét, mintegy 25 milliárd forintot (most pedig már a pénz és az ingatlanok másik felére ácsingózik). Kedves Mária, biztosíthatom róla, hogy én is „figyelőzöm” Önt, és már rá is tettem egy másik listára, azon orbánista-putyinista befolyásoló ügynökök közé, akiknek az erkölcsi, politikai, jogi, szakmai (történészi) és történelmi felelősségét Magyarország megrontásában a közelgő igazi rendszerváltás után ki kell vizsgálni.