A Harcosok klubja: nagyszájú, kérkedő, kötekedő, kétségbeesetten hőbörgő állampárt-katonák gyülekezete. Ez nem az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága (ami a szolgalelkű, meghunyászkodó, sunyi, teszetosza néma cinkosok, gyáva nyuszik társasága).

Kíváncsiak vagytok, hogyan fog reagálni az alábbi levélre a testület elnöke és tagjai? Fogadjunk: sehogy!

Sas Zoltán Úr

A Magyar Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának Elnöke részére

Tárgy: Azonnali intézkedést igénylő tájékoztatás a május 20-ára tervezett bizottsági ülés elé

 Tisztelt Elnök Úr!

 Az Országgyűlés (OGY) honlapjáról úgy értesültem, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság (NBB) május 20-án, kedden 12:00 órakor zárt ülést tart, amelyen aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről lesz tájékoztató. Biztos vagyok benne, hogy az aktuális kérdések között az ukrán-magyar „kémbotrány” kiemelt napirendi pontként fog szerepelni. Ezzel kapcsolatban tisztelettel felhívom a figyelmét arra, hogy ha a bizottsági ülésen egyoldalúan az a „narratíva” kerekedik fölül, hogy az ukrán titkosszolgálatok – a legnagyobb ellenzéki párt és a volt vezérkarfőnök segítségével – indítottak „támadást” Magyarország ellen, és ez (lévén egy szövetségen kívüli ország részéről tervezett és előkészített) „példátlan” akció egy NATO-tagállam ellen, akkor azzal beláthatatlan károkat okozhatnánk hazánk katonai szövetségen belüli megítélésének. Ugyanis Oroszország már eddig is számos alkalommal hajtott végre lejárató és más titkosszolgálati műveleteket nem is egy NATO-tagállam ellen, miközben egyes magyar illetékes szervek, köztük az OGY NBB nem teljesítették hivatali kötelességüket az orosz titkosszolgálati befolyás magyarországi terjedésére vonatkozó állampolgári bejelentések kivizsgálására.

Engedje meg, hogy Önt és az NBB tagjait ismételten emlékeztessem néhány olyan tényre, amelyekről egyébként tudomásuk van:   

Már 2012. április 17-én (ennek 13 éve) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetbiztonsági Intézetének elnökeként egy feljegyzésben hívtam fel a T. Bizottság akkori elnökének (Molnár Zsolt úrnak) és helyettesének (Gulyás Gergelynek) a figyelmét a nemzetbiztonsági felsőoktatás területén kialakult helyzetre és annak összefüggéseire. A beadványban többek között az NKE és a KNBSZ, az NBSZ, a HM és a BM működési területén előfordult korrupcióról, megvesztegetési kísérletről, hivatali mulasztásokról és visszaélésekről, az NKE titkosszolgálati megszállásáról, NATO-hozzájárulási képességeink gyengítéséről volt szó. Kértem a T. Bizottság zárt ülésének összehívását. Eredménytelenül.

Az új fejleményekről, köztük a szövetségesek elleni kémkedésről, a kémelhárítás elhanyagolásáról, a szolgálatok önpusztító belső harcairól elektronikus levélben 2014. november 19-én ismét tájékoztattam a bizottság elnökét és tagjait. Molnár Zsolt 2014. december 8-án kelt, Nbb-40/103-3/2014 számú levelében arról tájékoztatott, hogy a bejelentésben foglaltakról tájékozódik, és annak eredményéről „a közeljövőben” értesít. Azóta a T. bizottságtól semmilyen értesítést nem kaptam, noha Molnár Zsolt urat többször is – levélben – megkerestem.

Sokadik próbálkozásomra 2017. április 3-án délelőtt a Képviselői Irodaházban, az NBB tárgyalótermében, egy adminisztratív munkatárs jelenlétében előre egyeztetett megbeszélésen fogadott Molnár Zsolt, a bizottság akkori elnöke. A beszélgetés során élőszóban tájékoztattam az orosz titkosszolgálati befolyással kapcsolatos észrevételeimről, és kértem, hogy a témában sürgősen hívja össze a bizottságot, és tegye lehetővé, hogy  ott előadhassam a meglátásaimat, és válaszolhassak az esetleg felmerülő kérdésekre. A munkatárs végig jegyzetelt. Kora délután az elnök úr kimentette magát (a „lex-CEU” törvényjavaslat szavazására kellett mennie), és utána én is eltávoztam.

Mivel szerettem volna, hogy az elhangzottak ne merüljenek feledésbe és dokumentált nyoma maradjon a megbeszélésnek, két nap múlva, április 5-én e-mailben történt egyeztetést követően bementem a parlamenti irodaházba, és az adminisztratív munkatársnak átadtam egy adathordozót (CD-t), ami több szöveges és képállományban még részletesebben tartalmazta és dokumentálta a tudnivalókat, valamint csatoltam a Molnár Zsolt úrhoz címzett kísérőlevelet. Az átvételről szóló visszaigazolást az adminisztratív munkatárs néhány nap múlva megküldte.

A kísérőlevélben külön felhívtam a figyelmet a CD-n található fájlok közül az április 3-i beszélgetés bővített emlékeztetőjére, és arra az 50 tételből álló, Tapa Barnabáshoz (a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökéhez) címzett „bűnlajstromra”, aminek az átvételét a BM Nemzeti Biztonsági Felügyelet Biztonsági Jogi Koordinációs Főosztályának vezetője, dr. Visztra Tímea ugyanazon év januárjában megtagadta. Kifejtettem, hogy már ez is bőségesen elegendő ahhoz, hogy Molnár úr azonnal összehívja a bizottságot, vagy annak az orosz befolyást vizsgáló albizottságát (ha van olyan). „A többi, ezer oldalnyi szövegre és más bizonyítékra nem a bizottságnak, hanem az ügyészségnek lesz szüksége” – jelentettem ki, egyértelműen utalva arra, hogy Molnár Zsolt elnök urat feljelentési kötelezettség is terheli az állam elleni bűncselekmények tárgyában. Javasoltam, hogy az emlékeztetőt mutassa meg a bizottsági tagoknak (vagy hivatkozzon rá annak indoklásaként, hogy miért szükséges a rendkívüli ülés). „Ezen azt tervezem, hogy vetítettképes előadásban röviden összefoglalom, és alátámasztom a leírtakat, kiegészítve az értékelésemmel és a megoldási javaslataimmal. Aztán jöhetnek a kérdések” – zártam a bekezdést. Az egyoldalas levél második részében rámutattam, hogy a KNBSZ „hazánk környezetére összpontosító ügynöki felderítőerőket” működtet a szövetséges és az egyéb országok megkülönböztetését mellőzve, és ez hazánk és a NATO viszonyában helyrehozhatatlan törést okozhat.

Mivel az ügy nyilvánvaló sürgőssége ellenére három hét múlva sem kaptam választ, 2017. április 24-én újabb levelet küldtem Molnár Zsoltnak és az NBB összes tagjának  amelyet másolatban Kövér László házelnök úr is megkapott. A beadvány ügyében azonban több, mint nyolc éve nem történt semmilyen intézkedés.

2022. február 7-én (az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt két héttel) Stummer Zsolt, akkori bizottsági elnök urat tájékoztattam egy alapítványi fedéssel működő kamu akadémia tevékenységéről, amely az orosz GRU (katonai felderítés) Ukrajna- és NATO-ellenes hírszerző és propaganda-műveleteihez nyújtott segítséget. Az elkövetők ugyanazok, akik már 2012-15-ben is részesei voltak a nemzetbiztonsági felsőoktatás területén elkövetett korrupciós és állam elleni bűncselekményeknek, többek között egy olyan, 3,5 milliárdos költségvetési csalásnak, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, a tettesek azonban – BM-es és HM-es kapcsolataiknak köszönhetően – még ma is szabadlábon vannak. Tájékoztattam az elnök urat arról,  hogy a legújabb, szövetségesek elleni katonai kémkedéshez köthető esetről készített részletes elemzésemet megpróbáltam közvetlenül és az ügyészség útján is az ügyben illetékes KNBSZ vezetéséhez eljuttatni, de nem jártam sikerrel. Az illetékes szervek feltűnő, arrogáns érdektelensége a saját feladataik teljesítése iránt minimum hivatali kötelességmulasztással, de az is lehet, hogy állam elleni bűncselekménnyel ér fel. Kértem az elnök úr segítségét a vonatkozó dokumentumok KNBSZ-hez való eljuttatásához és az NBB tájékoztatásához. Nem méltatott válaszra.

2022. augusztus 28-án érintetti adatigénylést nyújtottam be az OGY Hivatalának. Ebben tájékoztatást kértem arról, hogy a 2017. április 3-i beszélgetésről készült-e feljegyzés vagy emlékeztető, és ha igen, akkor azt megkaphatom-e. Másrészt rákérdeztem, hogy az említett (2017. április 5-én átadott) adathordozókat, illetve dokumentumokat nyilvántartásba vették-e, és azokat jelenleg ki kezeli, a bennük foglalt adatokat, információkat kik ismerték meg (kik kaptak belőle másolatot, vagy tekinthették meg azokat), továbbá keletkezett-e velük kapcsolatban bármilyen más országgyűlési ( bizottsági vagy házelnöki) dokumentum, történt-e bármilyen intézkedés.

Az OGY Törvényhozási Igazgatósága 2024. szeptember 13-án válaszában arról tájékoztatott, hogy a 2017. április 3-i személyes egyeztetésről nem készült emlékeztető, az április 5-én átadott feljegyzés és CD lemez viszont „iktatásra került”. A bizottság elnökének döntése alapján kizárólag a bizottság tagjai és szakértői tekinthették meg az adatokat. A beadvánnyal kapcsolatban egyéb dokumentum nem keletkezett.

Ezután szeptember 7-én közvetlenül Önnek, az NBB mostani elnökének címezve nyújtottam be érintetti adatigénylést, a következő kérdésekkel:

1. Kapott-e a szóban forgó feljegyzés és a hozzá mellékelt CD titokvédelmi minősítést?

2. Kik azok a bizottsági szakértők, akik a feljegyzést, illetve a CD-n található adatokat megtekinthették?

3. Ön látta-e a feljegyzést és megismerte-e a CD-n rögzített (szöveges) adatokat?

4. Született-e a Nemzetbiztonsági Bizottságnál bármilyen intézkedés, keletkezett-e bármilyen dokumentum az anyaggal kapcsolatban?

Október 1-jén kaptam kézhez az Ön válaszát, amelyben közölte, hogy:

„1. A bizottsághoz eljuttatott 2017. április 5-i keltezésű feljegyzés és az ahhoz mellékelt CD lemez nyílt irat, azokon minősítési jelölés nincs.

2. A hivatkozott iratot és annak mellékletét a bizottsághoz delegált frakciószakértők nem tekintették meg.

3. Adatigénylésének kézhezvételét követően a feljegyzést és annak mellékletét áttekintettem.

4. Beadványával kapcsolatban egyéb dokumentum nem keletkezett.” (kiemelések tőlem).

 Meg kívánom jegyezni, hogy:

1. A beadott dokumentumokon azért nincs hivatalos titokvédelmi jelzés, mert civilként nincs minősítési jogom, a bizottság elnökének viszont – felteszem – van. Ha Elnök Úr véleménye szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok fentemlített (de nem részletezett) tevékenysége nem igényel minősítést, akkor a 13 év során keletkezett bizonyítékokat nemcsak az ügyészségnek küldöm meg, hanem – a nem közszereplő érintettek személyes adatainak kitakarásával – nyilvánosságra is hozom.

2. Az OGY Törvényhozási Igazgatósága úgy tudja, hogy a dokumentumokat a pártok nemzetbiztonsági szakértői megtekintették, Ön szerint viszont nem látták azokat. Ha megnézték, és mégsem tettek semmit, az a részükről minimum feljelentési kötelezettség elmulasztása állam elleni bűnügyben, de az is lehet, hogy bűnsegédlet és/vagy bűnpártolás. Ha meg sem nézhették, akkor az a bizottsági elnökök és tagok részéről minimum hivatali mulasztás (mert feltétlenül ki kellett volna kérniük a szakértők véleményét), de az is lehet, hogy hivatali visszaélés (ha szándékosan akadályozták meg, hogy a szakértők tudomást szerezzenek az iratokról).

3. Az a tény, hogy az említett dokumentumokat Ön is megtekintette, de mégsem intézkedett, Önre sem vet jó fényt, sőt az egész bizottság eddigi tevékenységének értelmét – sokadjára - megkérdőjelezi.

 Tisztelt Elnök Úr!

Javaslom, hogy a keddi, zárt bizottsági ülésen tárgyalják meg az általam most és a korábbiakban Önökhöz intézett leveleimben foglalt – elintézetlen – ügyeket is, és azokkal kapcsolatban a meghívott (beidézett) állami és párt-tisztségviselőknek is tegyenek fel kérdéseket, és a végleges álláspontjukat csak további alapos tájékozódás után alakítsák ki az ukrán-magyar „kémbotrányról”. Bármikor, akár már a keddi ülésen is kész vagyok a Tisztelt Bizottságnak részletes tájékoztatást adni a témával összefüggésben rendelkezésemre álló adatokról, információkról.

 Tisztelettel: Dr. Rácz Lajos ny. ezredes  s.k.