A költségvetési csalással gyanúsított Fuzik Zsolt 2021 őszén kötött vádalkuja keretében Molnár Zsoltra terhelő vallomást tett, miszerint az MSZP-s képviselő 2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át tőle. (Magyar Hírlap, 2022. február 28.)

Molnár Zsolt az ATV-ben reagált. Közölte, valóban találkozott Fuzik Zsolttal és egy padon ülve beszélgettek az Olimpia parkban, de tagadta, hogy pénzt vett volna át a férfitól. Hangoztatta, hogy „semmi titkolnivalója nincsen”. Ugyanakkor beszámolt arról, egyszer találkozott Fuzik Zsolttal – noha azt állítja, nem ismerik egymást. A beszélgetés nagyjából 20 percig tarthatott, amikor Fuzik a szocialista politikus számára értelmezhetetlen informatikai dolgokról beszélt, a képviselő nem látta, mi a célja. A Népszavának elmondta, az elmúlt évtizedben, több száz – általa korábban nem ismert – személlyel találkozott és hallgatta meg a különböző javaslataikat, elképzeléseiket, ötleteiket. „Aki ismer, az tudja, hogy egy beszélgetésre, találkozásra mindenkinek lehetőséget adok. Ez alól ez az eset sem volt kivétel". A helyszínt azzal magyarázta, hogy nagyon jó idő volt, a Képviselői Irodaházba nem akartak belépőt intézni, ez egy nyilvános helyszín volt.

Molnár Zsolt nemcsak képviselő és az MSZP volt pártigazgatója, hanem az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja, sőt volt elnöke, aki az ominózus eset időpontjában még ennek a tisztségnek a viselője volt. Aki igazán „ismeri”, az tudja, hogy hazudik, amikor azt állítja, hogy „egy beszélgetésre, találkozásra mindenkinek lehetőséget ad”. Egy fontos nemzetbiztonsági ügyben, vagy inkább ügyhalmazban éveken keresztül próbálta kicselezni a bejelentőt (nevezzük Sopánkának), hogy ne kelljen személyesen – és főleg: hivatali minőségében – találkoznia vele, majd amikor végül mégis rákényszerült, hogy a Képviselői Irodaházban fogadja, akkor is elszabotálta a hivatali kötelességeit, és nem tett semmit a szolgálatoknál és a nemzetbiztonsági felsőoktatásban észlelt visszásságok feltárása, az orosz titkosszolgálati befolyás növekedése (és a CEU-botrány titkosszolgálati háttere) kivizsgálásának érdekében.

A jogász végzettségű Molnár Zsolt vajon komolyan gondolja, hogy közfeladatot ellátó személyként, országgyűlési képviselőként és a Nemzetbiztonsági Bizottság fejeként (!) semmilyen kötelezettsége nincs a hozzá írásban vagy akár szóban érkezett megkeresések, kérések, észrevételek, panaszok és közérdekű bejelentések, „javaslatok, elképzelések, ötletek”, ajánlatok dokumentálása, illetékesekhez való eljuttatása, vagy ha ő az illetékes, akkor elbírálása, a döntések és intézkedések indoklása, a bejelentők, javaslattevők, kérelmezők stb. tájékoztatása tekintetében? Tényleg helyénvalónak tartja, hogy politikai, gazdasági, üzleti témájú, vagy bármilyen más hivatalos tárgyú megbeszélésekre a közparkokban, napsütötte játszótéri padokon, közterületen kerüljön sor? Ő nem hallott még gazdasági-pénzügyi, üzleti és egyéb titokról? Nem tudja, hogy minden ilyen találkozóról, megbeszélésről jegyzőkönyvet, vagy minimum emlékeztetőt kell készíteni, a fontosabb adatok, információk rögzítésével, dokumentálásával és minősítésével? Képes olyan húsz perces szóbeli beszámolókat, előterjesztéseket végighallgatni, amikből egy szót sem ért, és „nem látja, mi a célja”? Nem kéne az ilyen „beszélgetőpartnereknek” inkább egy hozzáértő valakit, „illetékest” ajánlania?

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke számára tényleg értelmezhetetlenek az „informatikai dolgok”? Akkor mire használja az OGY Hivatalától kapott számítógépét? Nem ő volt az, aki egyszer Madridban a repülőgépen felejtette a hivatali laptopját, és csak órákkal később kapta vissza a spanyol hatóságoktól, a magyar nagykövetség közbenjárására? 2017-ben már az OGY Nbb elnöke volt. Tényleg úgy gondolja, hogy az OGY Nbb elnökének „nincs semmi titkolnivalója”? Nem hallott még a minősített adatok védelméről, azon belül a nemzetbiztonsági jelentőségű információk kezeléséről?

Ha valóban százával találkozik ismeretlenekkel közterületen, dokumentálatlanul, akkor több száz rendbeli hivatali mulasztást, kötelességszegést, visszaélést, vétséget vagy bűncselekményt követhetett el, és ez az ő esetében kiemelt nemzetbiztonsági kockázat.

Molnár Zsolt két cikluson keresztül volt OGY Nbb elnöke, és ma is a testület tagja. Tevékenységét mind politikai, mind korrupciós és nemzetbiztonsági vonalon jóhiszeműen nehezen megmagyarázható állásfoglalások, pálfordulások kísérték. Az egyetemek titkosszolgálati megszállásáról, a szolgálatokon belüli korrupcióról, amerikai ügynökök életének veszélyeztetéséről, az orosz titkosszolgálati befolyásról, a szövetségesek elleni katonai kémkedésről szóló bejelentések eltussolásával, a bejelentő(k) elleni megtorlásban való bűnrészességgel, a feljelentés elmulasztásával, a beosztásából következően kötelező intézkedések (vizsgálat indítása, meghallgatások kezdeményezése stb.) elszabotálásával, bizonyítékok eltüntetésének segítésével olyan súlyos bűncselekményeket követhetett el, amik még nem évültek el.

Koholt vádak? Lehet. De a döglött oroszlánt még a szamarak is rugdossák. Mortuo leoni et lepores insultant. És aki korpa közé keveredik, az ne csodálkozzon.

Akár Fidesz-ügynök Molnár Zsolt, akár nem, előbb-utóbb utoléri a végzete.

(Ezt a bejegyzést Explorator engedélyével a morcimaci.blogspot.com-ról tükröztettem, hátha így többen olvassák)