Öt új bejegyzés a Nemzetbiztonsági Főszemlélő olvasónaplójából:

 1. Azt olvasom hétfőn, hogy lemond parlamenti képviselői mandátumáról Orosz Anna. Ezt a Facebook oldalán jelentette be. Ott azt írta, hogy 2022. április 3. volt élete egyik legellentmondásosabb napja. „Újbudán sikerült rengeteg ember rengeteg munkájának köszönhetően Simicskó Istvánt eltávolítani egyéni képviselői székéből, a Fidesz viszont országosan eddigi legjobb eredményét érte el. Azóta Újbuda országgyűlési képviselőjeként legfontosabb ügyeim az újbudai környezetromboló és korrupt kormányzati beruházások elleni fellépés, országosan pedig a gyerekek jólléte, a közoktatás állapota, és a gyermekvédelem melletti kiállás voltak.”

 „2019 óta azt tekintem feladatomnak, hogy az újbudaiak és a magyarok érdekében dolgozzak legjobb tudásom szerint. Azt érzem, hogy erre országgyűlési képviselőként nincs már lehetőségem. A rendszer szó szerint és átvitt értelemben is hátracsavarja a karjaimat, ha valamit tenni próbálok a választók érdekében” – írta Orosz, utalva a három héttel ezelőtti, Pride betiltása elleni tüntetésre, ahonnan rendőrök vezették el.

Hozzátette, hogy a hogyan tovább kérdésére most még nem tud válaszolni, de a gyermekvédelmet továbbra is a legfontosabb közös ügynek tekinti.

Ebben igaza van. A gyermekvédelem lesz az, amin a rendszer megbukik.

2. Szerdán meg azt olvasom a Magyar Nemzetben, hogy „Cseh Katalinon nevet az egész internet, beleszaladt egy méretes pofonba”. A cikk szerzője, Csépányi Balázs, akinek írását a Mandiner is átvette, azt találja ennyire viccesnek, hogy a Momentum „bukott EP-képviselője” szerint… „egyre világosabbá válik, hogy Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az EU-ból” stb.

A szerző érdemesnek tart Cseh Katalinról felidézni néhány korábbi információt, köztük azt, hogy Cseh Katalinék „uniós botrányában” amivel „az Anonymous (sic!) álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó”, az adóhatóság nyomozást indított, mert „a Cseh Katalinék családi vállalkozásához köthető céghálózat” tagjai „összehangoltan pályáztak uniós pénzekre”

Érdekes, hogy Csépányi Anonymusszal, vagyis a katonai titkosszolgálat ügynökével példálózik, és egyébként még a nevét sem tudja helyesen leírni. Biztos elkezdte beírni a Gugliba, és a latin név helyett az angol anonymous szót adta ki neki, ami nem a főnévi (tulajdonnévi) alak, hanem a "névtelen" jelentésű melléknév.. .

 3. Ugyanő ugyanebben a hangnemben a „poszt-trauma” nevű sorozatában, „Fekete-Győr András leleplezte a baloldal féltve őrzött titkát (Ilyen, amikor valóra válik az összeesküvés-elmélet)” című agymenésében azon gúnyolódik, hogy Fekete-Győr András, a Momentum „bukott” pártelnöke és mindmáig oszlopos tagja a Klubrádióban „már azzal fenyegetőzött, hogy kilép a pártból, ha indulnak a választáson”. Nyilvánvaló a cél: Fekete-Győr nem szeretné, ha a Momentum Magyar Péter és a Tisza-párt útjába állna. – vonja le a következtetést Csépányi.

Hogy jön ide az összeesküvés? Ha nyilvánvaló, akkor nem (titkos) összeesküvés. Újabb freudi elszólás.Van abban tényleg valami mulatságos, vagy inkább tragikomikus, keserédesen-savanyúan ironikus, hogy a Momentum és a többi ellenzéki (vagy ál-ellenzéki) párt vezetői és civil aktivistái ennyire óvatlanul hagyják magukat behálózni és bedarálni a készségesen a soraik közé fogadott állampárti, szélsőjobbos provokátoroktól. Ennyire naivak lennének, vagy csak tettetik magukat? Van ilyen is, olyan is.

Fellapozván kiadatlan és egybegyűjtött jegyzeteim 54. fejezetét, 2022 elején sokadszor is rácsodálkoztam, hogy a legkülönfélébb magyar hatóságok és gittegyletek, mint például az orosz ügynökök által megszállt Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), Magyarország Ügyészsége  („a maffia-állam pajzsa és páncélja”), adóhatósága (a NAV), a Köztársasági Elnöki Hivatal („a KEH nem lát, nem hall, nem beszél”), a hatpárti „egyesült” ellenzék egymást egy kanál vízben fojtogató prominensei, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke (akkor éppen a jobbikos Stummer János), továbbá Márki Zay Péter (MZP) „miniszterelnök-jelölt” kabinetje és – mondanom sem kell – a kormányzati média zászlóshajói, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal passzív és aktív intézkedések következetesen alkalmazott sorozatával hogyan akadályozták meg, hogy

a.) az állampolgárok jól informált döntést tudjanak hozni arról, hogy kire szavazzanak (vagy egyáltalán elmenjenek-e szavazni) a 2022. évi országgyűlési választásokon;

b.) ismertté váljon, hogy ki az igazi „Kabul rózsája” (egyben Teherán tulipánja, Amman fekete írisze és Kairó lótuszvirága);

c.)  a szövetségesek tudomást szerezzenek a NATO-nak is komoly károkat okozó orosz hírszerzési és propaganda-műveletekben való közvetlen magyar érintettségről (ami kicsiny hazánkat is akut és krónikus nemzetbiztonsági vészhelyzetnek teszi ki, fenyegetve a szövetségi rendszerekbe történő beágyazottságunkat, nemzetközi elfogadottságunkat és – a várható ellenintézkedéseken keresztül – hazánk szuverenitását, az illetéktelen befolyásolástól mentes kormányzati döntéshozatalt, nemzeti érdekeink nemzetközi fórumokon való hiteles, eredményes és hatékony képviseletének lehetőségét).

A könyvem végén megállapítottam, hogy Magyarország Kormánya Orbán Viktor vezetésével, Kövér László, Pintér Sándor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Polt Péter, Balog Zoltán és más, kormánypárti és ál-ellenzéki csatlósok közreműködésével egy olyan, rendőri/nemzetbiztonsági állami berendezkedést alakított ki, amely a szovjet idők KGB-s módszereinek korszerűsített, továbbfejlesztett változatait bevetve hosszú időre bebetonozta a Fidesz-KDNP vezérkarához köthető politikai elit országon belüli, intézményesített hatalmát. A fékek és ellensúlyok leépítése, az „Oszd meg és uralkodj!” módszere és más hatékony hatalomtechnikai eszközök tömeges, visszaélés-szerű alkalmazásának betudhatóan, a civil társadalom helyzetfelismerő és ellenálló képessége minimálisra csökkent. Ilyen hatalomtechnikai eszköz és módszer például a média kisajátítása, a független sajtóorgánumok üldözése, a félelemkeltésre és gyűlölet-szításra alapozott állami propaganda; a civil szervezetek büntetőjogi vagy adóhatósági megregulázása, a szelektív igazságszolgáltatás, a személyre szabott jogalkotás; a fejlesztési, fenntartási,  működtetési kiadások, költségvetési források, állami megrendelések  kiváltságosok részére történő osztogatása, a rászorultaktól való visszatartása vagy politikai feltételekhez kötött nyújtása; és nem utolsó sorban a társadalom szinte minden szegletére kiterjedő, a másként gondolkodó magyar állampolgárokat megcélzó titkosszolgálati megfigyelés, lehallgatás, ellenőrzés és befolyásolás.

Levontam a következtetést: Ha majd tényleg lesz „egy igazi rendszerváltás”, akkor tisztázni kell kinek-kinek a politikai, szakmai, erkölcsi, és ha végképp szükséges, jogi (büntetőjogi) felelősségét a dolgok ilyetén elfajulásában. Nemcsak az örökös kormányzásra berendezkedett Fidesz/KDNP elitet, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok szolgalelkű, kötelességszegő felső vezetőit, sőt a kollaboráns bal- és jobboldali ál-ellenzéki tisztségviselőket is le kell váltani.

4. Éppen itt tartottam gondolataim szövögetésében és papírra vetésében, amikor befutott a rendkívüli hír: Gyurcsány lemondott! Ezt most nem kommentálom, de elhatároztam, hogy egy új sorozatot (is) indítok, amiben konkrét példákon keresztül bemutatom, hogy az ellenzéki pártok és azok prominens személyiségei hogyan puskázták el – szándékosan vagy elképesztő könnyelműségből, a múlt rendszerből megöröklött hibás beidegződésből, elbizakodottságból vagy éppen félelemből, lustaságból, értetlenségből, rosszindulatból és irigységből, más effélékből az összes lehetőségüket a 2014-es, -18-as, -22-es választások megnyerésére, és hogyan, valamint miért fogja a Tisza párt is elpuskázni a valódi rendszerváltás lehetőségét 2026-ban, hacsak..., de ne álmodozzunk, hanem térjünk vissza a valóság birodalmába és a tettek mezejére.

5. Polt Péter alkotmánybíró lesz? Na ne. Ahogy egy korábbi köztársasági elnöknek (2018. februárban) egy honvéd tábornok tervezett magasabb beosztása helyezése miatti felbuzdulásból megírtam: „Nem fogom megengedni, hogy olyan emberek kerüljenek „érdemeik elismerése mellett” felmentésre, vagy legyenek újdonsült vezérkarfőnökök, akik évek óta nem mernek a szemembe nézni, nem reagálnak a közérdekű bejelentéseimre (ami pedig hivatali kötelességük lenne), elnézik, sőt talán támogatják is az alárendeltjeik súlyos bűncselekményeit, és „struccpolitikájukkal” hozzájárulnak szövetségesi kapcsolataink rongálásához, katonai biztonságunk gyengítéséhez”. Az illető tábornokból nem lett vezérkarfőnök, de annál is magasabb (civil) beosztásba került, még „közelebb a tűzhöz”, úgyhogy a hőbörgésemnek nem sok foganatja vagy értelme volt. De Polt Pétert alkotmánybírónak? Ezt tényleg nem fogom engedni.

Tegnap levelet írtam Vejky Imrének, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elnökének, a megszólítás (Tisztelt Elnök Úr!) után  ezzel a két nyitó bekezdéssel:

„Most értesültem róla, hogy javaslatokat gyűjt a frakcióvezetőktől a jövő keddre tervezett alkotmánybíró-jelölti meghallgatásokra. Egyes sajtóértesülések szerint a legesélyesebb, a Fidesz által támogatott jelöltek között lesz Polt Péter, legfőbb ügyész és Hende Csaba, a Törvényelőkészítő Bizottság mostani elnöke is.

Ezzel kapcsolatban tájékoztatom, hogy 2024. november 6-a óta kereskedelmi forgalomban kapható a Jelentés a magyar Árnyéktitkosszolgálat tevékenysége és az orosz titkosszolgálati befolyás tárgyában (1974-2004) című e-könyv (https://rukkola.hu/termek/jelentes-ekonyv/), amelynek 5.2. alfejezete dokumentált bizonyítékokkal alátámasztva mutatja be, hogy egy több, mint 10 éve zajló államellenes és egy gyermekvédelmi bűnügyben a Polt Péter vezette ügyészség milyen szándékos hivatali mulasztásokkal és egyéb trükkökkel (köztük közokirat-hamisítással) akadályozta meg az igazság kiderülését. Ezt az alfejezetet teljes terjedelmében mellékelem.”

Nekem egyébként úgy tűnik, a Momentum elleni titkosszolgálati irányítottságú (és belülről megtámogatott) média-hajsza azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet Polt Péter alkotmánybíróvá, és a kiszemelt utódja legfőbb ügyésszé történő átvedléséről, ami egy átlátszó hatalmi manőver az Orbán-kormány részéről, és nyilvánvalóan visszaélés a joggal. Ha Magyar Péter a választások után a maga oldalára is tudná állítani az Országgyűlést és a kormányt, az Alkotmánybíróság és az államfő Orbán oldalán marad, és minden neki nem tetsző, az érdekeivel ellentétes törvényjavaslatot államfői és alkotmánybírói (Polt Péter, Rétvári Bence, Patyi András, Haszonicsné dr. Ádám Mária stb.) segítséggel el tud kaszálni.

Ezért figyeljetek szavaimra: Ha igazi rendszerváltást akartok, akkor vigyázó szemeteket az államfőre és az Alkotmánybíróságra vessétek!