EZEK ITT KABUL RÓZSÁI, az Internet archívumából előásva. Ha alaposan megnézzük, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy:

Egyik sem Szabó Tímea.

Vagy mégis? A Hír Tv is beszámolt róla, hogy 2022. január 28-án (az orosz támadás előtt kevesebb, mint egy hónappal) Horváth József vezérőrnagy a Mediaworks Hírcentrumának adott interjúban kijelentette: „Szabó Tímea akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet. A baloldal soraiban lehetnek az ország ellen dolgozó ügynökök”.

Úgy fogalmazott: „Vannak egyértelműen gyanús esetek. Ne gondoljuk, hogy valaki egy vidéki egyetemről csak úgy egy amerikai csúcsegyetemre kerülhet, ahol egyből kiemelt kutatási pozíciót kap, majd egy háborús zónába küldik, hogy az ottani kormány felállításában segédkezzen”. Ezzel a Kabul Rózsájaként is emlegetett Szabó Tímeára utalt. Szerinte elképzelhető, hogy az amerikaiak (a kormányváltásban érdekelt körök, köztük Hillary Clinton csapata és az őket bőkezűen támogató Soros-hálózat) beavatkoznak a magyar választásokba.

„A titkosszolgálatok dolga, hogy folyamatosan gyűjtsék az információkat, amelyeket talán csak évekkel, évtizedekkel később használnak fel... Egy titkosszolgálatnak már rögtön az elejétől, hermetikusan védenie kell a saját információit, s ha ez nem teljesül, akkor nagyon nehéz – vagy talán lehetetlen – helyzetbe kerül. Aki teljesen biztosra akar menni, annak az oroszok példáját érdemes követnie”.

Évtizedeken át tartó folyamatos adatgyűjtés a politikai ellenfelekről, lejáratás, karaktergyilkosság, bomlasztás, kiszorítás – ez lenne a „követendő” orosz példa?. Emlékszünk, 2021. december 9-én jelent meg Anonymus tolmácsolásában az a titokban (tehát illegálisan) készített hangfelvétel, amelyen Gansperger Gyula, Bajnai Gordon „harcostársa”, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. egykori elnök-vezérigazgatója „leplezi le” az amerikaiak ügynökét.

Erre a "bizonyítékra" cuppant rá Horváth József, ragadott metszőollót, és verte félre a harangokat, hogy felébressze a gyanútlanul édes álmát alvó nemzetet.

De ki is ez a szakértő?

Horváth József a rendszerváltás előtt a BM III/III (belső reakció elleni elhárítás) és a III/IV (katonai elhárítás) munkatársa volt. A 90-es évek elejétől az NBH (Nemzetbiztonsági Hivatal), majd a KBH (Katonai Biztonsági Hivatal) kötelékébe került. A Fidesz 2002-es választási vereségét követően az UDZrt biztonsági főnökeként funkcionált, és ebben a minőségében a szocialisták titokminiszterével, Szilvásy Györggyel és a később az oroszok javára folytatott kémkedésért elítélt Galambos Lajos, NBH főigazgatóval is „összeakasztotta a bajszát”. Az NBH belharcai persze már korábban elkezdődtek, ezért is kellett – ideiglenesen – távoznia a szolgálattól.

Dandártábornokként 2012. január l-től lett az összevont KNBSZ (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) „általános” főigazgató-helyettese, e minőségében a művelettámogató szervezeti egységeket és az elhárító ágazatot irányította. Hozzá került a humán terület (személyügyek és oktatás) irányítása is. 2012. márciusban léptették elő vezérőrnaggyá. Mivel Pásztor István dandártábornok (később vezérőrnagy), felderítő helyettes 2012 őszén az IH (Információs Hivatal, azaz polgári hírszerzés) főigazgatója lett, onnan kezdve – több, mint fél évig – az egész KNBSZ de facto irányítása a KBH-ból jött Horváth kezébe került, és az ő támogatásával az elhárítók „végre” ráláthattak a katonai hírszerzés operatív ügyeire is. 2013 tavaszán a vezérőrnagy vitatott körülmények között „egészségügyi okokból” nyugdíjba vonult, de miután Hende Csaba honvédelmi minisztert a menekültválság határozatlan kezelése miatt 2015-ben leváltották, hirtelen „meggyógyult”, és azóta nemzetbiztonsági ügyekben sűrűn nyilatkozik. Jelenleg az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője. Könyvet írt a hibrid hadviselésről, amelyben a befolyásolás, a dezinformálás és a lejáratás módszereit ismerteti.

Horváth József szakértői média-megnyilvánulásai az orosz-ukrán háború kirobbanását közvetlenül megelőző időszaktól kezdve sokasodtak meg. Szerinte morális katasztrófa lett volna, ha az Európai Unió vezetése „biztatta” volna Kijevet a Barátság kőolajvezeték elleni merénylet végrehajtására, ráadásul – lévén hazánk a NATO tagja – válaszlépések is történtek volna.  Hozzátette: az amerikai titkosszolgálat provokatív célzattal, tudatosan szivárogtathatott ezzel kapcsolatos értesüléseket. Kijev azért ellenséges hazánkkal szemben, mert Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem ad pénzt Ukrajnának, amellyel a háború folytatását támogatná – közölte a szakértő.

Kinek higgyünk? Ha hinnénk Anonymusnak és Horváth Józsefnek, azt hihetnénk, Szabó Tímea a rettegett kémnő, Kabul rózsája. Azonban a KNBSZ volt főigazgatójának, Horváth József vezérőrnagy közvetlen főnökének, Kovács József altábornagynak (akiből mára nemzetbiztonsági főtanácsadó lett) 2012-ben fel kellett volna figyelnie arra, hogy a helyettese, Horváth József egyik középvezető beosztottjának az élettársa Roses Of Kabul (Kabul rózsái) néven kétnyelvű (magyar–angol, de főleg angol) honlapot (blogot, azaz internetes naplót) üzemeltet, amelyen biztonságpolitikai, katonai és hírszerzési kérdésekről publikál válogatott sajtóközleményeket, Afganisztánra és Iránra koncentrálva. A hölgy a Facebookon is rajta van, azon keresztül kapcsolódik a Roses Of Kabul bloghoz (és azon keresztül szenvedi el az informatikai támadásokat ismeretlen rosszakarók részéről). Saját maga által szerkesztett profilja szerint kedvenc regénye John Le Carré: Suszter, szabó, baka, kém című alkotása, ami egy a brit titkosszolgálatba beépült „tégla” (áruló) tevékenységéről, leleplezéséről szól. A blog szerkesztését ezredes rendfokozatú katonai elhárító élettársával együtt végzi, és több közös fényképet is kiraknak rá, az egyiken István éppen átöleli Éva vállát

Így néznek mindketten szembe a kamerával a kabuli rózsakert közepén.  Az eredeti képfájl neve Kabulban.jpeg volt, keletkezési dátuma 2012. 06. 25. 15:32:08 (készült a Picasa nevü képszerkesztő szoftverrel). Maga a fénykép valószínűleg 2011-ben keletkezett, amikor egy kétszemélyes delegáció tagjaiként toboroztak afgán ösztöndíjasokat magyarországi egyetemekre (és válogattak közülük ügynök-jelölteket).  

Éva asszony nemcsak Kabul Rózsája, hanem Teherán Tulipánja is, sőt Amman Fekete Írisze, de most hagyjuk a rémtörténeteket, csak annyit jegyezzünk meg szomorúan, hogy ugyanazok verik nagydobra Szabó Tímea vitathatatlanul pikáns előéletét, és vádolják azzal, amivel, akik mindmáig foggal-körömmel védelmezik az igazi Kabul Rózsáját, aki egyben Teherán Tulipánja, Amman Fekete Írisze, és el ne felejtsem, Kairó Lótuszvirága is, és nem az amerikaiaknak dolgozik.

Megkérdezhetnénk azt is, honnan tudja Anonymus, ha nem Kovács altábornagytól, akiből a  Miniszterelnöki Hivatal információs államtitkára, nemzetbiztonsági főtanácsadó vagy micsoda lett, esetleg az ő volt helyettesétől, Horváth József vezérőrnagytól, hogy Tímea a hárombetűs amerikai szervezetnek muzsikált (ha ugyan igazak a “vádak”), és miért kellett ezt nyilvánosságra hozni, és miért kellett operatív részletekkel fűszerezni (azt is elárulni, hogy ki volt a kapcsolattartója), vagyis lebuktatni egy amerikai különleges ügynököt, aki történetesen akkortájban (két és fél hónappal a háború 2022. februári kirobbanása előtt) éppen Ukrajnában tevékenykedett, és miért kell a hárombetűs szervezetet (sőt az amerikai kormányzatot, hangsúlyozottan csak a demokratákat, a republikánusokkal semmi baj), meg az ENSZ-ről se feledkezzünk meg, ennek ürügyén és más okokból ellenségnek beállítani, és milyen célt szolgált ez, és mi lesz a következménye?

A szövetséges Magyarországot miért nem zavarta, hogy amerikai (vagy talán magyar, esetleg közös) szolgálatban álló egykori és jelen idejű ügynökök nevét a KNBSZ-hez közelálló körök nyilvánosságra hozzák?

Ha Tímea annak idején a magyarok tudtával és engedélyével, sőt megbízásából működött együtt Kabulban az amerikai szép fiúval (amire komoly esély van), akkor mindez olyan belső információ, aminek a nyilvános felhánytorgatása nem szép dolog, és akkor még finoman fogalmaztam, de mondhattam volna hazaárulást és hűtlenséget, meg szövetségesek elleni kémkedést is, de minimum a minősített adattal való visszaélés (és a választás rendjének veszélyeztetése) biztos fennáll. Horváth József nyugdíjas nemzetbiztonsági vezérőrnagynak tudnia kell, hogy van egy ún. Intelligence Identity Protection Act, vagy hogy hívják az USA-ban, és annak alapján ott már kormánytagokat is börtönöztek be, mert a sajtón keresztül nyilvánosságra hozták a hárombetűs szervezet egy alkalmazottjának nevét, miközben azt is figyelembe kéne venni, hogy van egy magyar–amerikai (bűnügyi) jogsegélyegyezmény is. Arról meg ne is beszéljünk (vagy inkább mégis), hogy a „leleplezett” amerikai diplomata (vagy tán kém?) Ukrajnában alighanem fontos (mármint az USA számára fontos), de még az is lehet, hogy NATO-szintű feladatokat hajtott végre (vagy tán még most is), és akkor az ő nyilvános leleplezése már igencsak súlyos megítélés alá esik a papíron még szövetséges Magyarország jogrendszere szerint is. Akár az élete is veszélybe kerülhetett (volna) emiatt.

Szóval kinek az oldalán áll az ukrán-orosz hajcihőben Magyarország, és kit tekintett igazi ellenségének már a háborút megelőzően és azóta is? Miért kellett kicsinyes és aljas bel- és külpolitikai megfontolások kedvéért elárulni a saját embereinket (vagy a szövetségeseinkét), legyenek azok hírszerző tisztek, ügynökök, önkéntes adatszolgáltatók vagy bárki más olyan személy, akit erkölcsi és kutya kötelességük lenne megvédenünk minden áron? A nemzetbiztonsági szolgálatok nem először (és nem is utoljára) követték el ezt az égbekiáltó erkölcstelenséget. Ez az igazi morális katasztrófa!

A Szabó Tímea (állítólagos) CIA-kötődését leleplező média-kampányhoz való csatlakozásával, és a „vádakat” alátámasztó (bár nem bizonyító), egyoldalú szakmai véleményének nyilvános hangoztatásával Horváth tábornok lényegében beismeri, sőt eldicsekszik azzal, hogy a katonai elhárításunk – a törvényben előírt működési területének határait átlépve – évek (évtizedek) óta folyamatosan gyűjtötte az információkat a magyar katonai és polgári hírszerzéssel, valamint a szövetséges országok (mindenekelőtt az Egyesült Államok) hírszerzésével talán éppen egy másik magyar titkosszolgálat megbízásából együttműködő (vagy arra potenciálisan alkalmas) személyekről, tevékenységekről, és a megszerzett értesüléseket egy kiélezett katonai-politikai válsághelyzetben (mint a mostani) kész a magyar és a szövetséges érdekek rovására, az orosz érdekek előmozdítására befolyásoló, dezinformációs és lejárató műveletekben felhasználni. A katonai elhárító ágazat (ma már az egész KNBSZ) nem tartja be a magyar (és az amerikai, illetve a NATO) információvédelmi előírásokat, és nyilvános csatornákon (de talán más módokon is) „üzeneteket vált” a GRU-val, vagy legalábbis közvetve segíti a NATO és az EU bomlasztását célzó orosz hírszerző és propaganda-műveleteket, egyértelmű bizonyítékát nyújtva a magyar politikai és nemzetbiztonsági vezető körök Amerika- és demokrácia-ellenességének.

Horváth József a közmédia híradójának 2022. február 24-i, reggeli adásában (mindössze néhány órával az orosz támadás megindulása után) kijelentette: „Korábban is kellett volna, és továbbra is érdemes komolyan venni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mond. A mostani precíziós művelet első órái a légi fölény megszerzéséről szólnak. Fontos a légi-támaszpontok, lőszerraktárak kiiktatása, megakadályozandó, hogy Ukrajna további fegyverhez jusson”.

Ide kívánkozik, hogy egy másik hír szerint (mandiner.hu, 2022. február 26.) „komoly elismerés érte Orbán Viktor politikáját, méghozzá a tengerentúlon azzal, hogy a Konzervatív Politikai Cselekvési Központ (CPAC) floridai rendezvényén az Amerikai Konzervatív Unió igazgatója méltatta Orbán Viktort és kormányát, mert a magyar kormány hatékonyan állt ellen a migrációs nyomásnak, és most a gyermekek védelmében is élen jár. Kiemelte, hogy állandó harcok dúlnak Brüsszel és a nemzeti szuverenitásukért küzdő államok, így például Magyarország között. Üdvözölte, hogy az Alapjogokért Központ képviseletében Magyarország is a CPAC-család részévé vált, egyúttal kiemelte, hogy a március végén Budapestre érkező CPAC az első európai, egyben az egyik „legfiatalabb” kezdeményezésük”.

Szögezzük le: Magyarország nem vált a „CPAC-család” részévé, sőt egyelőre – és szerencsére – az Amerikai Egyesült Államok sem. A Trumpista amerikai szélsőjobb, és a Fidesz, Orbán Viktorral az élen és az Alapjogokért Központ képviseletében viszont igen: az ő családjuk a CPAC. Vajon miért kellett az orosz–ukrán háború felfelé ívelő (rohamosan eszkalálódó) szakaszában, tavaly február 26-án, amikor az orosz tankok még Kijev felé törtek előre, Brüsszel és Magyarország „állandó harcait” kiemelni annak az Alapjogokért Központnak a méltatása jegyében, amelynek „oszlopos” tagja és biztonságpolitikai főszakértője Horváth József, egykori állam- és nemzetbiztonsági főtiszt, majd tábornok?

Az Alapjogokért Központ az Orbán-kormány milliárdokkal kitömött álcivil szervezete, amely Horváth Józsefen keresztül (is) szorosan kapcsolódik azokhoz az Amerika-ellenes, oroszbarát kémelhárító és részben hírszerző körökhöz, amelyek a CIA-t tekintik legfőbb ellenségüknek és a GRU-t a fő szövetségesüknek. A magyar kormányt és a parlamenti pártok többségét nem nagyon zavarja, hogy a KBH, illetve most már KNBSZ, vagy az NBH (2010-től AH) a rendszerváltás óta (részben Horváth József irányításával) egyetlen egy orosz kémet sem tudott (és akart) leleplezni, de az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága (amely minden ezzel kapcsolatos korábbi bejelentést eltüntetett), az Oroszországba szökött és ott menedéket kapott Snowden szivárogtatásai kapcsán az amerikai hírszerző szolgálatok feltételezett Magyarország-ellenes tevékenységéről tartott meghallgatásokat, a Pharaon-ügy napirendre kerülésekor pedig a kormányfő „amerikai titkosszolgálati játszmáról” beszélt a Parlamentben.

Az a tény, hogy a közmédia ilyen tág teret biztosít önjelölt szakértők, álcivil szervezetek, köztük az Alapjogokért Központ és különösen Horváth József vezérőrnagy GRU-ihlette háborús propagandájának, megerősíti, hogy a magyar árnyék-titkosszolgálat a legmagasabb kormányzati körök jóváhagyásával folytatja NATO- és EU-ellenes hírszerző és propaganda-tevékenységét. Az pedig, hogy „az Alapjogokért Központ képviseletében Magyarország is a CPAC-család részévé vált”, újabb bizonyítékát adja annak, hogy az ultrakonzervatív amerikai körök és a magyar kormány – az oroszokkal is lepaktálva – szorosan együttműködik a nyugati szövetségi rendszerek (NATO és EU) bomlasztása érdekében.

A nyugállományú vezérőrnagy előélete és korábbi nyilatkozatai tükrében ez a  2023. május 18-i, morális katasztrófáról handabandázó, az Európai Bizottságot támadó, Ukrajnát a NATO-val fenyegető, elemzés és értékelés híján közzétett hírszerzési információra alapozott uszító „véleménye” nem egy civil szervezet tudós szakértőjének szakmai állásfoglalása, hanem egyértelműen az orosz (és magyar) titkosszolgálatok illetéktelen politikai és társadalmi befolyásának szándékosan további teret adó hazug propaganda-fogás.

(Most is, akárcsak az előző bejegyzés esetében, forrásként a morcimaci.blogspot.com szerzőjének, Explorator-nak az egyik írását használtam fel, természetesen az ő engedélyével, abban a reményben, hogy így többen olvassák. Cserébe megígértem neki, hogy ő is válogathat az én későbbi bejegyzéseimből.)