Még mindig az előzőekben ismertetett „anonimizált” határozat első mondatánál járunk, ami így szól: „A fenti számú ügyben hatóságunk a feljelentés kiegészítését rendelte el, mivel Dr. Hakapeci ny. ezredes 2025. május 12. napján, elektronikus úton - ügyfélkapun keresztül - a Központi Nyomozó Főügyészségnek címezve feljelentést tett a Btk. 305. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt, az alábbiak alapján”.

A 01000/2186-18/2025.bü iktatási számú dokumentumról beszélünk, amellyel a BRFK elutasította az SZBK, honvédelmi miniszter elleni feljelentést. Ez itt a sorozat harmadik része. Mikor rendelte el „hatóságunk” a feljelentés kiegészítését?

És mit tettek a feljelentés-kiegészítés keretében? Egyik kérdésre sincs érdemi válasz a határozat szövegében. Talán az iratjegyzékben a dokumentumoknak van dátuma? Ajjaj, ott sincs semmi. A BRFK-nál nem szokás a dátumokkal bíbelődni, azok nem fontosak, meg a határidők sem. Ezzel kapcsolatban beszélgettem magammal, akarom mondani a Copilot nevű segédpilótámmal.

Én: Mi az iratjegyzék célja?

Copilot: Az iratjegyzék célja, hogy áttekinthető, rendszerezett nyilvántartást biztosítson egy adott ügyhöz vagy eljáráshoz kapcsolódó iratokról. Ez különösen fontos közigazgatási, jogi, vagy intézményi eljárások során, ahol az iratok sorrendje, keletkezési ideje és tartalma kulcsfontosságú lehet.

Az iratjegyzék fő céljai:

1. Átláthatóság biztosítása: Segít nyomon követni, hogy milyen dokumentumok keletkeztek, érkeztek vagy kerültek kiküldésre egy ügyben.

2. Ügyintézés támogatása: Az ügyintézők gyorsan megtalálhatják a szükséges iratokat, és láthatják azok kapcsolódását az ügy menetében.

3. Jogbiztonság erősítése: Bizonyítja, hogy az eljárás során milyen dokumentumok keletkeztek, és mikor történt azok iktatása, kézbesítése vagy feldolgozása.

4. Archiválás és visszakeresés megkönnyítése: Az iratjegyzék alapján az iratok később is visszakereshetők, akár évek múltán is.

5. Szabályosság ellenőrzése: Lehetővé teszi a belső vagy külső ellenőrzések során az ügykezelés szabályosságának vizsgálatát.

Mit tartalmaz általában egy iratjegyzék?

1. Iktatószám vagy ügyazonosító

2. Az irat típusa (pl. beadvány, határozat, jegyzőkönyv)

3. Keletkezés vagy beérkezés dátuma

4. Rövid tartalmi kivonat

5. Címzett vagy feladó neve

6. Az irat sorszáma az ügyön belül

Én: Milyen célt szolgál a BRFK anonomizált határozatok oldalán az egyes ügyekhez tartozó iratjegyzékek közzététele?

Copilot: Az iratjegyzékek közzététele a BRFK anonimizált határozatok oldalán az átláthatóságot, az ügyek rekonstruálhatóságát és a jogalkalmazás követhetőségét szolgálja. Ez a gyakorlat nemcsak a jogbiztonságot erősíti, hanem lehetővé teszi a szakmai és állampolgári kontrollt is. Íme a részletes célok:

1. Az ügyek kontextusának megértése: Az iratjegyzék segít feltárni, milyen dokumentumok keletkeztek az adott ügyben, milyen sorrendben, és milyen tartalommal. Ez különösen fontos, ha a határozat önmagában nem ad teljes képet az eljárásról.

2. A jogalkalmazási gyakorlat tanulmányozása: Jogászok, kutatók és érdeklődő állampolgárok számára lehetővé válik az ügyek mélyebb elemzése, az eljárási lépések és döntési logika követése.

3. Jogbiztonság és elszámoltathatóság: A dokumentumok nyilvánossága segít ellenőrizni, hogy az eljárás megfelelt-e a jogszabályoknak, és nem történt-e eljárási hiba vagy jogsértés.

4. Intézményi transzparencia: A BRFK ezzel demonstrálja, hogy az ügyek kezelése nyomon követhető, és az állampolgárok számára is hozzáférhetővé teszi az eljárás dokumentumait – természetesen anonimizált formában.

5. Az ügy rekonstruálhatósága: Az iratjegyzék révén az ügy menetét vissza lehet követni; mikor érkezett be egy panasz, mikor született határozat, milyen mellékletek voltak, stb.

Ezért egy ilyen iratjegyzék általában tartalmazza a következőket: iktatószámok, dátumok, az irat típusa (pl. beadvány, jegyzőkönyv, határozat), rövid tartalmi kivonat, a mellékletek megnevezése, az ügyhöz tartozó dokumentumok sorrendje.

Én: Szerinted ez micsoda? (Mutatom, azaz feltöltöm a párbeszéd-ablakba a 01000/2186-18/2025.bü iktatási számú ügy anonimizált iratjegyzékét, ahogy az a BRFK honlapján megjelent.) Megfelel az iratjegyzék rendeltetésének?

Copilot: Ez a dokumentum egy büntetőeljárás során keletkezett iratjegyzék, amely a BRFK által vezetett nyomozás során keletkezett iratok listáját tartalmazza. A konkrét ügy a Büntető Törvénykönyv 305. § b) pontja szerinti hivatali visszaélés gyanúja miatt indult ismeretlen tettes ellen.

Én: Nem látok dátumokat az iratoknál. Csak az iratjegyzéknek van elkészülési dátuma. Ebből hogy lehet megállapítani például a határidők betartását?

Copilot: Nagyon pontos észrevétel. Az iratjegyzék, amit feltöltöttél, valóban nem tartalmaz egyedi dátumokat az egyes iratokhoz, csak az iratjegyzék összeállításának időpontját. Ez komoly funkcionális hiányosság, ha az iratjegyzék célját — az ügy menetének nyomon követését és az eljárási határidők ellenőrizhetőségét — vesszük alapul. Mi a probléma a dátumok hiányával?

1. Határidők betartása nem ellenőrizhető: Nem látszik, hogy egy feljelentés mikor érkezett, a határozat mikor született, vagy egy tanúkihallgatás mikor történt. Így nem lehet megállapítani, hogy az eljárási határidőket (pl. nyomozás határideje, panasz elbírálása) betartották-e.

2. Eljárási sorrend nem rekonstruálható pontosan: Bár az iratok tematikusan rendezettek, az időrend nem követhető. Ez torzíthatja az ügy értelmezését, különösen, ha több megszüntető határozat vagy párhuzamos eljárás is szerepel. („Mint ez esetben is.” – teszem hozzá gondolatban.)

3. Jogbiztonság és átláthatóság csorbul: Az iratjegyzék így nem teljesíti maradéktalanul a jogbiztonságot szolgáló funkcióját. Egy külső ellenőrzés vagy állampolgári kontroll nem tudja megállapítani, hogy az eljárás szabályszerű volt-e.

Mi lenne az ideális? Egy jól működő iratjegyzéknek minden irathoz legalább a következőket tartalmaznia kellene: Irat megnevezése; Iktatószám; Keletkezés/érkezés dátuma; Az irat eljárási szerepe; Mellékletek felsorolása.

Ez lehetővé tenné:

1. az időrend pontos követését

2. az eljárási határidők ellenőrzését

3. az ügy rekonstruálását akár évekkel később is.

Én (már csak magamnak): Ez így nem mehet tovább. Ha még hosszasabban elemzem a BRFK határozatát, akkor sohasem jutunk a végére, pedig van még ezen kívül legalább 100 másik ügy, aminek szeretnék a végére járni. Inkább készítek egy összefoglalót, és mellékelem hozzá az ügyiratokat, aztán az egészet „fellövöm a felhőbe”, mindenki okulására! Dolgozzatok (elemezzetek) Ti is!

Az összefoglalót (Véleményes.pdf), a határozatot és az iratjegyzéket tartalmazó elektronikus könyvtár (SZBK) elérhetőségét itt találjátok.