„Nekem nincsenek szamurájaim”
„Mert te is szamuráj vagy”
Sporadikus átvétel a Facebookról, ahol megígértem, hogy minden napra jut egy.
Lapozgatom az olvasónaplómat. 2008. szeptember 24-nél tartok. Az AIÜB (Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság) 001901/29/2008.számú (kézzel hozzáírva 7-es alszámú) jegyzőkönyve van a kezemben, az aznapi zárt ülésről. Kétnullás, azaz Szigorúan Titkos! Hát ez meg hogy került ide hozzám?
Nyugi, TÖRÖLVE! (a minősítés). „Felülvizsgálati záradék”, felülvizsgáló neve: Dr. Balsai István, beosztása: Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke. Felülvizsgálat időpontja: 2011.02.08. Az ügyesebbek megtalálják az Internet Archívumban, egyébként már nincs meg az OGY honlapján.
Napirend: Dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszter meghallgatása az utóbbi napokban nyilvánosságra került adatvédelmi és titkos megfigyelési ügyek tárgyában. Megjelent: csupa MSZP-s és egy SZDSZ-es képviselő, a Fidesz nem képviseltette magát. Azazhogy mégis, egy szakértő személyében. Plusz mindenféle kormányzati szervek és parlamenti bizottságok elnökei, tagjai, vezetői.
Amiről szó van (Szilvásy György előadásában: Az Információs Hivatal felderítő munkájában azt észlelte, hogy egy közvetítői-felhasználói kör, ami az UDZrt Horváth József volt NBH főigazgató-helyettes által vezetett biztonsági szolgálatához köthető, a Freemail és a T-Online rendszereinek föltörésével, a forráskódok és a postafiókjelszavak megszerzésén keresztül magánlevelezésekhez fért hozzá . Ez utóbbi azt jelenti, hogy gyakorlatilag a Freemail és a T-Online teljes levelezését ellenőrizni képes működésre mutatott rá az Információs Hivatal . Ekkor még mindig nem volt ismert, hogy kinek az érdekében történik ez . Ezt követően, mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal érintettsége is megjelent ezen egy bizonyos Loss Istvánon keresztül, a Nemzetbiztonsági Hivatal átvette a felderítést.
A Nemzetbiztonsági Hivatal az év januárjától folytatta a felderítő munkáját, természetesen többségében külsőengedély-köteles titkosszolgálati eszközök alkalmazásával, illetve a belső elhárítás érdekében a hivatal rendelkezésére álló egyéb eszközökkel is végezte a munkáját. E felderítés során egy olyan hálózat működésére derült fény, amely messze túlmutat ezen a kémszoftver-elhelyezésen, a kémszoftver segítségével történő információmegszerzésen.
Amikor a felderítés abba a szakaszba érkezett, hogy már látszott, nem csupán egy még nem ismeri célú, hanem egy ellenséges érdekeltségű, a titkosszolgálat tevékenységét is gyanítható ügyről van szó, akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal rátért az információgyűjtésre, ami már egy esetleges büntetőeljárás során is felhasználhatóvá válik.
A felderítés eredményeként egy olyan hálózatra derült fény, amely alapvetően az UD Zrt.-vel és a hozzá kapcsolódó cégekkel, valamint egy Intusec nevű céggel írható le, amelynek a tulajdonosi köre nagyjából megegyezik a bevezetőben említett személyi körrel, és amely alaprendeltetését tekintve az OTP számára végezte el a biztonsági rendszerrel összefüggő szolgáltatásokat, beleértve az informatikai rendszerek, a humán erőforrás s a többi biztonságát is . Tágabban véve az OTP érdekeltségeit és bizonyos magánbiztosítási feladatokat is beleérthetünk ebbe. Az UD cégcsoport üzleti feladatainak teljesítése érdekében egy olyan hálózatot épített ki, amelynek egyes elemei - a titkos információgyűjtés, alapvetően telefon-lehallgatások útján keletkezett adatok szerint - a rendőrségtől a nemzetbiztonsági szolgálatokon át a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH különböző szintű vezetőihez, illetve szervezeti egységeihez is eljutottak, annak érdekében, hogy az információ szerzése biztosított legyen. A rendőrségnél ez elsősorban a Nemzeti Nyomozó Irodát érintette, a polgári szolgálatoknál pedig elsősorban a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot . Ezenkívül a rendőrségnél még területi szervek is a látókörbe kerültek. A felderítés során fény derült arra, hogy a cég adócsalással összefüggő bűncselekményeket is elkövet. „Ez most sem a Nemzetbiztonsági Bizottság, sem az Alkotmányügyi Bizottság szempontjából nem érdekes, csupán a tényszerűség kedvéért jegyzem meg ezt az összefüggést”. – mondja Szilvássy.
Az ilyen értelemben polipszerűen működő, tehát a kapcsolatrendszeren keresztül is működtetett hálózat képes volt híváslisták beszerzésére, titkos előfizetői adatok megállapítására, képes volt ellenőrizni, hogy - közkeletű kifejezéssel élve - ki áll lehallgatás alatt, ki nem, kinek a telefonja tiszta és kinek nem tiszta . Képes volt ilyen adatok beszerzésére és továbbítására, képes volt bankszámla-forgalmi adatok beszerzésére, képes volt APEH nyilvántartások megszerzésére, rendőrségi nyilván-tartások beszerzésére, ezek egy jelentős részénél - a dolog természeténél fogva - illegális, törvénytelen módon. A hálózat alkalmazottjai, munkatársai, illetve a hozzájuk köthető külső kör képes volt környezettanulmány elvégzésére, figyelés lebonyolítására, úgynevezett tartott objektumokban a mélységi információk megszerzésére. A „tartott objektumok" alapvetően az üzleti érdekeket képezik – de nemcsak üzleti érdekekről van szó -, képes volt priorálásra és így tovább .
Informatikai adatszerzés elsősorban kémprogramok segítségével, de más módon - például adatmásolás útján - is történt. A lényeg, hogy mindegyik illegális volt . Egyéb államtitkok megszerzése is szerepel a gyanúk között. Stb. stb. A jegyzőkönyv szerint a jelenlévők, legalábbis a hozzászólók túlnyomó többsége, meg van döbbenve és fel van háborodva.
A másik bejegyzés, amit olvasok, a következő napra vonatkozóan született, tehát 2008 szeptember 25-én. Ez egy Origo-cikk „titkosszolgálat”, „adatgyűjtési ügy”, „Horváth József”, „szamuráj” kulcsszavakkal, "Nekem nincsenek szamurájaim" címmel. Ez egy interjú az adatgyűjtési ügy főszereplőjével: Horváth Józseffel (aki, mint tudjuk, 2010 után a Katonai Biztonsági Hivatal, majd a 2012-től a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat műveleti főigazgató-helyettese lett, aztán nyugdíjasként az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai főszakértője, ma pedig a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet vezeti, de ezt akkor mi még nem tudhattuk, sőt ő sem sejtette, bár ma is ugyanazt csinálja, mint korábban: civilekről gyűjt adatokat törvénytelen célú felhasználásra ).
A cikk szerint „ami most folyik, az nem más, mint egy dezinformációs játszma: fogtak 6-8-10 különálló történetet, és ezek valós elemeiből felépítettek, megszerkesztettek egy olyan új történetet, ami jól szolgálja valakik politikai, gazdasági vagy egyéb érdekeit" - így látja Horváth József, az adatgyűjtési ügybe keveredett UD Zrt. vezetője a cég körül kialakult botrányt. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori műveleti főigazgató-helyettese azt állítja, neki mindez nem új, hiszen több évtizedig állt a másik oldalon, így tisztában van vele, mi mindenre használható fel a titkosszolgálat”.
Az [origo] munkatársa szerdán személyesen készített interjút Horváthtal, aki nem járult hozzá a beszélgetés rögzítéséhez, így annak csak a tartalmi kivonatát tudjuk közölni.
Horváth szerint képtelenség Szilvásy György titokminiszter állítása, miszerint egy polipszerű árnyék-titkosszolgálatot működtetne. Szilvásy kedden azt közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatal több hónapig tartó nyomozás után feltárt "egy polipszerűen működő, árnyék- titkosszolgálatot", amelynek egyik eleme volt az UD Zrt. is. Szilvásy szerint ez a szervezet tiltott adatgyűjtést végzett, ennek során magántitkot, banktitkot és államtitkot sértett, elektronikus levelekhez és híváslistákhoz fért hozzá, és környezettanulmányokat készített. Az adatokat saját gazdasági céljai érdekében gyűjtötte a szervezet, de kapcsolatban állt ellenzéki politikusokkal is, akiktől "kvázi politikai jellegű feladatokat kapott".
Horváth ezzel szemben azt állítja, a két hete kipattant adatgyűjtési ügy valójában biztonsági cégek piaci térnyerésért folytatott harca, és egyben a legmagasabb szintről irányított politikai taktikázás lehet, amelyben a hatalmon lévő párt beveti a saját embereivel fokozatosan feltöltött nemzetbiztonsági szerveket is”.
Mi ebből a tanulság? Az egyik az, hogy a titkosszolgálatok, a high-tech cégek, a pártok, az üzleti hírszerző akadémiák és más efféle gittegyletek hozzáférnek mindenhez, amit egyáltalán nem, vagy csak szűk körben szernénk megosztani: az e-mailjeinkhez, a telefonhívásainkhoz, a közösségi médián megosztott tartalmainkhoz, a számítógépes fogalmazványainkhoz is, még az előtt, hogy megosztanánk.
Én már egy jó ideje abban a tudatban szerkesztgetem a bejegyzéseimet, hogy azt „a cégnél” is olvassák, ez azért jó, mert ha valamelyik hatóság nem válaszol a levelemre, akkor is biztos lehetek benne, hogy más úton eljutott hozzájuk az info, még azelőtt, hogy én feladtam volna a küldeményt. Ezért, Kedves Követőim, megértem, hogy csak kevesen meritek megosztani vagy kommentálni a bejegyzéseimet. Van okotok félni a Nagy Testvértől, aki minden lépéseteket, kattintásotokat lesi, mert ő is fél tőletek, és talán tőlem is egy kicsit. Egy, csak egy legény (egész pontosan leány), esetleg kettő van égen-földön, aki nem fél a bejegyzéseimet megosztani. Ez úton is KÖSZÖNÖM!
A másik tanulság, hogy bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű.
Mindegy, hogy ki van hatalmon, és ki van ellenzékben, mindegyikük megtanulta a leckét, és rendelkezik azzal a szaktudással és eszközparkkal a szolgálatokon belül és kívül, amivel a vesénkbe lát. Az, hogy melyikük van éppen kormányon, meghatározza azt is, hogy hivatalosan melyikük kutakodása (a magánéletünkben) minősül törvényesnek, és melyiküké törvénytelennek.
„Nincsenek szamurájaim” – mondta Horváth József, aki most már nyugállományú (de a szakmában továbbra is aktív) vezérőrnagy. Persze, mert ő maga volt – korábban – „gazdátlan”, szélnek eresztett harcos, azaz szamuráj, akit a szocik kirúgtak „a cégtől”, és így átmenetileg a Fidesz magán-titkosszolgálatához szegődött el.
Aztán 2010-ben fordult a kocka, de az már egy másik történet.
